The dative case (to / for someone)
The dative marks the indirect object — the recipient or beneficiary ('to/for someone'). Masculine and neuter nouns take -u (brat → bratu), feminine -a nouns take -i (sestra → sestri). It also follows prepositions like 'prema' and 'ka' and appears with verbs like dati, reći, pomoći.
Példák
- Dajem knjigu bratu. I'm giving the book to my brother.
- Pišem sestri. I'm writing to my sister.
- Pomažem prijatelju. I'm helping a friend.
A teljes lecke
Minden a videóból, szövegben.
-
Adsz valakinek egy könyvet, írsz valakinek, segítesz valakinek. De kinek? Ennek a „kinek“-nek a szerbben saját esete van — a dativusz. Ha elvéted, a mondat rosszul hangzik. Sajátítsuk el alaposan.
-
A dativusz a részeshatározó esete — azé, aki kap valamit, vagy akinek a cselekvés szól. A „kinek?“ vagy „minek?“ kérdésre felel. Ez az úgynevezett részeshatározó: nem az, amit adsz, hanem az, akinek adsz.
-
Így képződnek a végződések. A hímnem és semlegesnem „-u“ végződést kap: a „brat“ „bratu“ lesz, a „dete“ „detetu“ lesz. A nőnem „-a“ végződésű szavai „-i“ végződést kapnak: a „sestra“ „sestri“ lesz. Két végződés — ez a dativusz lényege.
-
Kezdjük a legvilágosabb példával — a „dati“, adni igével. Adod a könyvet, de kinek? Bratu. Dajem knjigu bratu. „Odaadom a könyvet a bátyámnak.“ A „knjigu“ az, amit adsz — ez a tárgyeset. A „bratu“ pedig az, akinek adsz — ez a dativusz, „brat“ plusz „-u“.
-
Most a nőnem. Levelet írsz, a címzett a nővér. A „sestra“ elveszti az „-a“-t, és „-i“-t kap: Pišem sestri. „Írok a nővéremnek.“ Még szó sincs arra, hogy „-nak“ — maga az „-i“ végződés a „sestri“-n hordozza a részeshatározó jelentését.
-
Itt a legfontosabb megjegyzendő ige — „pomoći“, segíteni. A szerbben nem valakit segítesz, hanem valakinek. A „pomoći“ ige dativuszt kíván: Pomažem prijatelju. „Segítek egy barátnak.“ A „prijatelj“ „prijatelju“ lesz — dativusz, nem tárgyeset. Erről a csapdáról még beszélünk.
-
Nézzük a teljes alakokat egy hím- és egy nőnemű néven, hogy beléd vésődjön. A „brat“ dativuszban „bratu“, a „sestra“ „sestri“, a „majka“ „majci“ — figyeld, hogyan vált a „k“ az „-i“ előtt „c“-re.
-
A dativusz nem csak adást jelentő igéknél jelenik meg. Bizonyos elöljárók után is áll, leggyakrabban a „prema“ és a „ka“ után, amelyek valami felé irányuló mozgást jelentenek: Idem ka gradu. „A város felé megyek.“ A „grad“ a „ka“ elöljáró után „gradu“ lesz. Ugyanígy lenne a „prema gradu“ is.
-
Érdemes megjegyezni egy igecsoportot, amely mindig dativuszt kíván, mert az angol és más nyelvek gyakran tárgyesettel fordítják. Ilyenek többek között: „dati“, „reći“, „pisati“, „pomoći“, „verovati“ és „zahvaliti“. Mindegyiknél a részeshatározó dativuszba kerül.
-
És most a fő csapda. A „pomoći“ ige a szerbben dativuszt kíván, nem tárgyesetet. Ezért „pomažem bratu“, és nem „pomažem brata“. Könnyű elvéteni, mert sok nyelvben a „segíteni“ tárgyesettel jár — de a szerbben részeshatározó, vagyis dativusz.
-
A második csapda a nőnemet érinti. A „-ka“ végű főneveknél a „k“ mássalhangzó az „-i“ végződés előtt „c“-re vált. A „majka“ nem „majki“, hanem „majci“. Ugyanígy: a „ruka“ „ruci“, a „devojka“ „devojci“.
-
És az utolsó példa, hogy mindent összekössünk. Két tárgy egy mondatban: amit adsz, tárgyesetben, akinek adsz, dativuszban. Dajem deci poklone. „Ajándékokat adok a gyerekeknek.“ A „poklone“ — tárgyeset, amit adsz; a „deci“ — dativusz, a címzettek.
-
Foglaljuk össze. A dativusz a részeshatározó esete, és a „kinek?“ kérdésre felel. A hím- és semlegesnem „-u“-t kap, a nőnem „-a“ „-i“-t kap. Olyan igék kívánják, mint „dati“, „reći“ és „pomoći“, valamint a „prema“ és „ka“ elöljárók. Jegyezd meg: „bratu“-nak segítesz, nem „brata“-t. Most már tudod, kinek szól a cselekvés.