A szerb melléknév középfoka
A szerbben az összehasonlítást nem külön szóval fejezzük ki, mint a magyar „jobban“ vagy az angol „more“ — a középfok magába a melléknévbe épül, végződéssel. Három utat érdemes ismerned. A legtöbb melléknév -iji végződést kap: nov → noviji, star → stariji. Egy másik csoport rövid -ji-t kap, és közben az utolsó mássalhangzó lágyul: jak → jači, skup → skuplji. A leggyakoribb melléknevek viszont rendhagyók, ezeket meg kell jegyezned: dobar → bolji, loš → gori, velik → veći, mali → manji. Ha azt mondod, mihez hasonlítasz, az „od“ + birtokos eset áll a középfok után: „Beograd je veći od Niša.“ A felsőfok pedig egyszerű: a középfok elé teszel egy naj- előtagot (najveći, najbolji). Soha ne mondj „više dobar“-t!
Példák
- noviji newer
- bolji better
- Ovaj grad je veći. This city is bigger.
A teljes lecke
Minden a videóból, szövegben.
-
Azt akarod mondani, hogy valami nagyobb, jobb vagy olcsóbb. A szerbben nem teszel elé „više“ szót — az összehasonlítás magába a melléknévbe épül.
-
A középfok a melléknév alakja, amivel két dolgot hasonlítasz össze. Az angolban „more“-t vagy „-er“ végződést teszel hozzá. A szerbben legtöbbször csak a melléknév végződését váltod.
-
Három út van. A legtöbb melléknév „-iji“ végződést kap. Egy csoport rövid „-ji“-t kap mássalhangzó-váltással. Néhány leggyakoribb melléknév pedig rendhagyó, azt meg kell jegyezni.
-
Kezdjük a leggyakoribbal — az „-iji“ végződéssel. A „nov“ melléknévből „noviji“ lesz. Ovaj telefon je noviji.
-
Ugyanez a minta működik rengeteg melléknévnél. A „star“-ból „stariji“, a „pametan“-ból „pametniji“ lesz. Moja sestra je starija.
-
A második csoport rövid „-ji“-t kap, de az utolsó mássalhangzó megváltozik. A „jak“-ból „jači“ lesz — a „k“ betű „č“-vé válik. On je jači od mene.
-
Ez a mássalhangzó-váltás kiszámítható. A „skup“-ból „skuplji“, a „drag“-ból „draži“ lesz. A mássalhangzó lágyul a végződés előtt. Ovaj stan je skuplji.
-
Most a rendhagyó alakok. Ezek a legfontosabbak, mert pont ezek a nyelv leggyakoribb melléknevei — és kívülről kell megtanulnod őket.
-
A „dobar“-ból nem „dobriji“ lesz — a középfok „bolji“, pont mint az angolban a „good“ és a „better“. Ova kafa je bolja.
-
A „bolji“ ellentéte „gori“. A „loš“ melléknév középfokban „gori“ lesz. Vreme je danas gore.
-
És a legeslegyakoribb — a „velik“-ből „veći“ lesz. Ezt nap mint nap hallani fogod. Ovaj grad je veći.
-
És az ellentéte — a „mali“-ból „manji“ lesz. Jegyezd meg őket párként: „veći“ és „manji“. Moj stan je manji.
-
Ahhoz, hogy kimondd, „mihez“ hasonlítasz, az „od“ szót használod a másik dolog mellett: „veći od“, „bolji od“, „jači od“. Beograd je veći od Niša.
-
Itt a legnagyobb csapda. Az angol „more good“ hatására a tanulók azt mondják: „više dobar“. Ez hibás. A szerb a melléknévbe építi az összehasonlítást — csak annyit mondasz: „bolji“.
-
Ugyanez áll a rendhagyókra is. Soha nem „više velik“ — mindig „veći“. A felsőfokhoz pedig csak egy „naj-“-t teszel a középfok elé: „najveći“, „najbolji“.
-
Foglaljuk össze. A legtöbb melléknév „-iji“-t vesz fel; egy csoport „-ji“-t mássalhangzó-váltással; a leggyakoribbak pedig rendhagyók. És soha nem teszel elé „više“-t — az összehasonlítás magában a melléknévben van.